EURÓPA ROMOKBAN
1914 fordulópontot jelentett Európa számára, amely addigra politikai, gazdasági és kulturális világhatalommá vált.
Azonban az I. világháború, amely az első gépesített tömegháború volt, addig soha nem látott pusztítást végzett mind a csatatéren, mind a társadalom egészében. E négy év alapjaiban rázta meg Európát, és korábban sohasem tapasztalt, globális méretű konfliktusba taszította.
Ez a katasztrófa Európa történelmének legvéresebb évszázadához vezetett, amelynek gyötrelmes hatása mély nyomot hagyott az európai emberek emlékezetében.
Az I. világháború nyomán régi birodalmak bomlottak fel és új államok jöttek létre, a pacifista eszmék és az európai integráció gondolata pedig felerősödtek.
A II. világháborút gyakran nevezik „totális háborúnak”, amiért az nem tett különbéget katonák és civilek között. Milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és a bombázásoknak.
I. VILÁGHÁBORÚ
1914 fordulópontot jelentett Európa számára, amely addigra politikai, gazdasági és kulturális világhatalommá vált.
Azonban az I. világháború, amely az első gépesített tömegháború volt, addig soha nem látott pusztítást végzett mind a csatatéren, mind a társadalom egészében. E négy év alapjaiban rázta meg Európát, és korábban sohasem tapasztalt, globális méretű konfliktusba taszította.
Ez a katasztrófa Európa történelmének legvéresebb évszázadához vezetett, amelynek gyötrelmes hatása mély nyomot hagyott az európai emberek emlékezetében.
Mérgező gázt először a német erők vetettek be 1915-ben, az ypresi csatában, Belgiumban. A gáz fegyverként való használatára vonatkozó elképzelés révén a lövészárkos hadviselés kialakította patthelyzet megtörésére tettek kísérletet. Használtak klórgázt, brómgázt és mustárgázt is. Bár a tényleges halálozás aránya viszonylag alacsony, a katonákra gyakorolt pszichés hatás jelentős volt. A gázmaszk tökéletesen jelképezi, hogy ez a háború hogyan fosztja meg emberi mivoltától az egyént.
1914. június 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia örökösét, Ferenc Ferdinánd herceget és feleségét Szarajevóban meggyilkolta Gavrilo Princip, egy boszniai szerb, akinek a célja egy Ausztriától független jugoszláv állam kialakítása volt. Az esemény felborította a törékeny hatalmi egyensúlyt, és háborúba sodorta a kontinenst.
A becslések szerint 10 millió katona halt meg az első világháborúban, és sokak maradványait sosem azonosították. Ezért született meg az „ismeretlen katona” fogalma Európában, ami lehetővé tette, hogy síremlékekkel és emlékművekkel emlékezzenek azokra, akik a harcokban pusztultak el. A háború után a láthatólag értelmetlen mészárlás megfosztotta tekintélyüktől az uralkodó osztályokat. A háború nyomát magukon viselő európai tájak örökre megváltoztak; ma harcmezők, régészeti maradványok és sírok állítanak emléket a történteknek.
TOTALITARIZMUS KONTRA DEMOKRÁCIA
As a consequence of World War I, old empires broke up and modern national states were created. Pacifism and the idea of European integration gained increased support but faltered in the face of rising nationalism and totalitarian aggression.
A parlamenti demokrácia egész Európában virágzott, miközben a Szovjetunióban kialakult az első kommunista diktatúra. 1939-re azonban e demokráciák többsége elbukott, és az európaiak többsége tekintélyelvű vagy totalitárius rendszerek irányítása alatt élt, melyek ellenőrzésük alá vonták a köz- és a magánéletet és korlátozták az emberi szabadságjogokat.
A nácik 1933-ban kerültek hatalomra, és egy olyan totalitárius rendszert hoztak létre, amely az árja németeket Európa vezetésére hivatott, biológiailag felsőbbrendű uralkodó fajnak tekintette. Németország nehézségeiért a zsidókat tették felelőssé, és azzal vádolták őket, hogy világuralmi összeesküvést szőnek.
Joszif Sztálin kultikus szerepe nem sokkal azután kezdődött, hogy az 1920-as évek végén átvette a Szovjetunió vezetését, és a második világháborús szovjet győzelem után érte el csúcsát.
Az országok alkotmányai Európa-szerte szavazati jogot biztosítottak a férfiaknak – és sok esetben a nőknek is. Korlátozták az állam hatalmát, ami igazi áttörést jelentett a demokrácia irányába.
A Népszövetség 1929. szeptember 7-i gyűlésén Aristide Briand felszólította az európai országokat, hogy egyhangúan ítéljék el a háborút és fogadjanak el egy leszerelési politikát. Ez volt az első alkalom, hogy egy európai állam közös európai fellépés javaslatával állt elő.
A baszk város, Guernica ellen 1937. április 26-án német és olasz repülőkről indított bombatámadás a spanyol polgárháború egyik legszörnyűbb eseménye volt.
A náci rezsim erőszakkal nyomta el ellenségeit, és arról is gondoskodott, hogy azok, akik politikai ellenzékiségük, polgári engedetlenségük vagy ellenállásuk miatt biztonsági kockázatot jelenthetnek, koncentrációs táborba kerüljenek.
II. VILÁGHÁBORÚ
A II. világháborút gyakran nevezik „totális háborúnak”, amiért az nem tett különbéget katonák és civilek között. Milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és a bombázásoknak.
A náci uralom módszeres társadalmi és etnikai tisztogatásai során milliókat mészároltak le. Az európai zsidók ellen elkövetett népirtás mind méretét, mind bürokratikus jellegét tekintve a történelem példátlan fejezete lett. A Közép- és Kelet-Európában vívott háború, a nemzetiszocializmus és a sztálinizmus kereszttüzében különös kegyetlenséggel zajlott.
Németország területi terjeszkedésre és Európa leigázására irányuló törekvései 1939. szeptember elsején háborúba sodorták a kontinenst. Egy héttel korábban Sztálin és Hitler megnemtámadási szerződést kötött, egy olyan titkos záradékkal, amely Közép- és Kelet-Európát náci és szovjet érdekszférákra osztotta fel.
A megszállt területeken egyre nőtt a náci zsarnokságtól és kegyetlenségtől feldühödött és megundorodott emberek ellenállása. Ez a különböző helyeken más-más formát öltött: a Görögországban, Lengyelországban, Jugoszláviában és a Szovjetunióban kirobbanó nagyszabású katonai ütközetektől a más területeken megvalósuló polgári ellenállásig terjedt.
A legtöbb megszállt országban a zsidóknak sárga csillagot kellett viselniük, ami a kirekesztés szégyenteljes és megalázó eszköze. A zsidók erőszakos gettóba költöztetése a Soá megszervezésének fontos előkészítő mozzanata volt.
A PUSZTÍTÁS EREDMÉNYE
A második világháborúban becslések szerint 60 millió ember halt meg, csaknem kétharmaduk civil áldozat volt. A számok önmagukban azonban nem tudják teljes mértékben kifejezni az érintettek személyes tragédiáját vagy ezen események katasztrofális hatását emberek bizonyos csoportjaira. Az itt kiállított tárgyak az események mögötti emberi történeteket mesélik el, és mindannyiunkat elgondolkodtatnak, hogy az emberek hogyan birkóznak meg ilyen nagyságrendű traumával és veszteségekkel.
Az ostromok alatt több százezer civil halt éhen, illetve halt meg az éhséghez kötődő betegségek miatt.
A Szovjetunióban a sztálini rezsim alatt a háború közben és azt követően végrehajtott erőszakos belső migráció több millió embert érintett. Ebben a nyírfakéregre írt levélben egy deportált ügyvéd, aki megbetegedett a Gulag munkatáborában, reménnyel telve arról beszél, hogy újra találkozik a családjával. Soha többé nem látta őket.
Egy hadifogoly túlélési esélyei attól függtek, hogy melyik oldalon, és a háború melyik szakaszában esett fogságba. Az Amerikai Vöröskeresztnek több mint 27 millió csomagot sikerült összeállítania és elküldenie azzal a céllal, hogy megnöveljék a hadifoglyok biztonságos hazatérésének esélyét.