Back to top

EURÓPA ROMOKBAN

1914 fordulópontot jelentett Európa számára, amely addigra politikai, gazdasági és kulturális világhatalommá vált.

Azonban az I. világháború, amely az első gépesített tömegháború volt, addig soha nem látott pusztítást végzett mind a csatatéren, mind a társadalom egészében. E négy év alapjaiban rázta meg Európát, és korábban sohasem tapasztalt, globális méretű konfliktusba taszította.

Ez a katasztrófa Európa történelmének legvéresebb évszázadához vezetett, amelynek gyötrelmes hatása mély nyomot hagyott az európai emberek emlékezetében.

Az I. világháború nyomán régi birodalmak bomlottak fel és új államok jöttek létre, a pacifista eszmék és az európai integráció gondolata pedig felerősödtek.

A II. világháborút gyakran nevezik „totális háborúnak”, amiért az nem tett különbéget katonák és civilek között. Milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és a bombázásoknak.

Bejutás Európába romokban - harmadik emelet

I. VILÁGHÁBORÚ

1914 fordulópontot jelentett Európa számára, amely addigra politikai, gazdasági és kulturális világhatalommá vált.

Azonban az I. világháború, amely az első gépesített tömegháború volt, addig soha nem látott pusztítást végzett mind a csatatéren, mind a társadalom egészében. E négy év alapjaiban rázta meg Európát, és korábban sohasem tapasztalt, globális méretű konfliktusba taszította.

Ez a katasztrófa Európa történelmének legvéresebb évszázadához vezetett, amelynek gyötrelmes hatása mély nyomot hagyott az európai emberek emlékezetében.

TOTALITARIZMUS KONTRA DEMOKRÁCIA

As a consequence of World War I, old empires broke up and modern national states were created. Pacifism and the idea of European integration gained increased support but faltered in the face of rising nationalism and totalitarian aggression.

A parlamenti demokrácia egész Európában virágzott, miközben a Szovjetunióban kialakult az első kommunista diktatúra. 1939-re azonban e demokráciák többsége elbukott, és az európaiak többsége tekintélyelvű vagy totalitárius rendszerek irányítása alatt élt, melyek ellenőrzésük alá vonták a köz- és a magánéletet és korlátozták az emberi szabadságjogokat.

A nácik 1933-ban kerültek hatalomra, és egy olyan totalitárius rendszert hoztak létre, amely az árja németeket Európa vezetésére hivatott, biológiailag felsőbbrendű uralkodó fajnak tekintette. Németország nehézségeiért a zsidókat tették felelőssé, és azzal vádolták őket, hogy világuralmi összeesküvést szőnek.

II. VILÁGHÁBORÚ

A II. világháborút gyakran nevezik „totális háborúnak”, amiért az nem tett különbéget katonák és civilek között. Milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és a bombázásoknak.

A náci uralom módszeres társadalmi és etnikai tisztogatásai során milliókat mészároltak le. Az európai zsidók ellen elkövetett népirtás mind méretét, mind bürokratikus jellegét tekintve a történelem példátlan fejezete lett. A Közép- és Kelet-Európában vívott háború, a nemzetiszocializmus és a sztálinizmus kereszttüzében különös kegyetlenséggel zajlott.

A PUSZTÍTÁS EREDMÉNYE

A második világháborúban becslések szerint 60 millió ember halt meg, csaknem kétharmaduk civil áldozat volt. A számok önmagukban azonban nem tudják teljes mértékben kifejezni az érintettek személyes tragédiáját vagy ezen események katasztrofális hatását emberek bizonyos csoportjaira. Az itt kiállított tárgyak az események mögötti emberi történeteket mesélik el, és mindannyiunkat elgondolkodtatnak, hogy az emberek hogyan birkóznak meg ilyen nagyságrendű traumával és veszteségekkel.