Back to top

Alapvető jogok a kijárási korlátozások alatt

A véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezés szabadsága és a mozgás szabadsága az emberi jogok európai egyezményében rögzített alapvető jogok. Az európai országokban a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében hozott szükséghelyzeti intézkedések számos mellékhatással jártak, többek között ezen alapvető jogok korlátozásával. A bírálók arra is rámutattak, hogy néhány állam kihasználta a szükséghelyzetet, és a Covid19 elleni küzdelemhez nem kapcsolódó, kétes jogszabályokat vezetett be. Az európaiak azonban megmutatták, hogy készek megvédeni e jogokat, amikor a demokratikus társadalmak kivételes helyzetekben sebezhetővé válnak. 

Az egész Európára kiterjedő korlátozások első heteiben Anna Vasof görög-osztrák művész kéz alakú maszkot készített kerámiából, amellyel a világjárvány okozta – szó szerinti és metaforikus értelemben vett – fulladást szimbolizálta. „A Covid19 betegség egyik leggyakoribb tünete a légszomj és a légzési nehézségek, azonban a betegség az élet számos egyéb területére is fullasztó hatással volt” – írja Anna Vasof a műalkotásáról. 

„Tény, hogy a koronaválság során megannyi európai országban számos garantált alkotmányos emberi jogot szüntettek meg, és ez több ezer polgár számára teremtett társadalmi szempontból fullasztó helyzetet. A karantén alatt sokak, különösen nők, hónapokon keresztül szűkös lakásaikba kényszerültek, ahol robbanásig feszült helyzetekben kellett megbirkózniuk bántalmazó családtagoktól elszenvedett néhol fizikai, leginkább lelki bántalmazással, és az életben maradáshoz hallgatniuk kellett. A köztereken a sebészi maszkok a közösségi távolságtartás szimbólumává váltak – disztópikus helyzet jött létre, amely leginkább a más emberekhez való közeledéstől való félelmet jeleníti meg.”

Fekete esernyők

A tiltakozást kiváltó okok nem szűntek meg a korlátozások alatt. Egyes tiltakozásokat elhalasztottak, másokat éppen a vészhelyzeti intézkedések váltottak ki. De hogyan tüntetnek az emberek a tömegrendezvények betiltása és a nyilvános terek lezárása esetén? A tiltakozás szabadsága a gyülekezési szabadságból és a véleménynyilvánítás szabadságából fakad, így ez is alapvető jog. 

Lengyelország 2020 áprilisában szavazott volna az abortuszt és a szexuális felvilágosítást betiltó törvényről. Nem lehetett utcára vonulni a fekete ernyőkkel, amelyek Lengyelországban a nők jogainak védelme érdekében folytatott küzdelem szimbólumává váltak. Szczecinben Magda Górecka több tüntetővel együtt csatlakozott egy áruház előtt várakozó sorhoz, amely az egyetlen közterület volt, ahol egyszerre több ember is tartózkodhatott. Más tüntetők fekete esernyőket és plakátokat tettek erkélyükre vagy ablakaikba. Az abortusz elleni törvényről szóló szavazást végül elhalasztották.

Az ernyő nem véletlenszerű választás a nők számára Lengyelországban, hanem történelmi emlékeztető a nők jogaiért folytatott küzdelem hosszú történetére. 1918-ban a lengyel szüfrazsettek az államfő, Józef Piłsudski lakhelye előtti járdán esernyőjüket kopogtatva követeltek szavazati jogot.

Két város meséje. Járványhatárok

A kijárási korlátozások súlyos csapást mértek a szabad mozgásra. Az elfeledett határokat visszaállították, és sok európai elszakadt a családjától. A határvárosok lakosai kreatív műalkotásokkal és csendes tiltakozásokkal reagáltak a szabad mozgás korlátozása ellen. 

A Konstanzi Egyetem egyik kutatója, Gruia Bădescu dokumentálta az új határral elválasztott város megváltozott helyzetét:

„2020. március közepén fémkerítéssel választották el a német Konstanz város és a svájci Kreuzlingen között elterülő tóparti zöld területet. A német szövetségi rendőrség az országos határlezárási politika részeként húzta fel a kerítést. A lépés meglepetésként érte a Konstanz-Kreuzlingen integrált városi régió polgárait. Párok, családok és barátok szakadtak el egymástól, és az új határkerítéshez mentek, hogy találkozzanak egymással. Gyakran lehetett látni, ahogy párok a kerítésen átnyúlva fogják egymás kezét” – magyarázta nekünk Gruia Bădescu. 

„Április elején Kreuzlingen város önkormányzata úgy határozott, hogy egy második kerítést is felhúz annak megakadályozása érdekében, hogy a két oldalon tartózkodó emberek megérintsék egymást. A két kerítés közötti távolság megfelelt a közösségi távoltartásra vonatkozó szabályoknak.”

Röviddel ezt követően megindultak a határ lezárása elleni csendes tüntetések. Mindenkit, aki érintett volt, vagy szolidaritásból részt akart venni az akcióban, arra kértek, hogy hozzon valamit a kerítéshez: egy fényképet, levelet, lakatot vagy bármely más kreatív alkotást. A meghívó így szólt: „Csak pozitív tárgyakat hozz. Provokációnak és szemétnek nincs helye.”

A családok a kerítés mindkét oldalán pikniket szerveztek, és plakátok jelentek meg a kerítésen. Az egyiken például ez állt: „A szétszakított családok és a nacionalizmus nem oldják meg a világjárványt. A kerítést le kell bontani.” Egy másikra ezt írták: „Friss pár gyászolja házasságát, amely 25 nap elteltével a kerítés áldozatául esett.” 

Május 15-én végre lebontották a kerítést. 

A fenti példák is mutatják, hogy az európaiak kreatív kifejezésformákat találtak ahhoz, hogy a lezárás során alapvető jogaikat korlátozó intézkedéseket megkérdőjelezzék és új módon hallassák hangjukat.  

Itt olvashat arról, hogy más európaiak hogyan reagáltak a határok visszaállítására.

 

Image credit: Hand mask by Anna Vasof, 2020

GALLERY