Osszián hattyúdala – rézmetszet, Johan Frederik Clemens alkotása - Koppenhága, 1787

A történelem, az irodalom és az egyéb művészeti ágak a nemzeti identitásépítés fontos politikai eszközeivé váltak a 18. és 19. század Európájában. Voltak azonban „hiányzó láncszemek” is, ezek buzgó pótlása nyomán pedig számos hamisítvány született. A „felfedezések” mindegyike a lehető legkorábbi időkig vezette vissza a nemzeti történelmet, és a nemzet kulturális felsőbbrendűségét hirdette. Ezeket sok esetben a nemzeti „Homéroszok” munkái kísérték, akik az adott nemzetet az indoeurópai civilizáció bölcsőjeként énekelték meg. E történetek még azt követően is komoly hatással bírtak, hogy bizonyítást nyert, puszta kitalációk.