Back to top

A BIZONYOSSÁGOK MEGINGÁSA

Az általános recesszió és a felszökő energiaárak következtében Európa háborút követő fellendülésének az 1970-es években hirtelen vége szakadt. Új társadalmi mozgalmak kérdőjelezték meg a politikai rendet.

A gazdasági és társadalmi zűrzavar közepette az Európai Közösség folytatta a közös piac létrehozását. Görögország, Portugália és Spanyolország a diktatúra béklyójától megszabadulva szintén tagállamok lettek.

A belső szerkezeti problémák által sújtott kommunista országokban hanyatlás indult el, majd 1989-ben, a francia forradalom 200. évfordulóján e rezsimek többnyire békés forradalmak nyomán összeomlottak.

A hidegháború befejeződése lehetőséget teremtett arra, hogy Európa fokozatosan közös együttműködésben kapcsolódjon össze. A volt kommunista országok megkezdték az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát, és így megduplázódott a tagállamok száma. A nemzetek megállapodtak abban, hogy egyre több területen adják fel saját hatáskörüket, hogy ezáltal nemzetek feletti szinten nagyobb hatékonyságot érjenek el.

Bár a 2008-as pénzügyi válság és az euró válsága megmutatta, hogy az Európai Unió milyen erősen összekapcsolódott, e problémák a hiányosságokra is rávilágítottak, próbára téve az európai szolidaritást.

Entrance to fifth floor - Shattering Certainties

A FELLENDÜLÉS VÉGE

1973-ban az olaj ára ugrásszerűen, 70%-kal megemelkedett, miután a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetéhez (OPEC) tartozó kitermelő arab országok megnégyszerezték áraikat. Továbbgyűrűző hatásként világméretű energiaválság és recesszió vette kezdetét, véget vetve az európai fellendülésnek.

Nyugat-Európa korlátlan növekedésbe vetett hite darabokra tört, az olyan hagyományos iparágak pedig, mint az acélgyártás és a bányászat hanyatlásnak indultak, miközben új technológiai és gazdasági ágazatok bukkantak fel. A nyugati országoknak most a lassú növekedés, az infláció és a tömeges munkanélküliség nyers valóságával kellett szembenézniük.

NYUGAT-EURÓPA DEMOKRATIZÁLÓDÁSA

Az 1960-as évek végén kitört „diáklázadásoktól” ösztönözve az új generáció változást akart, és készen állt harcolni érte. Belefáradva az évtizedek óta követett, régi viselkedésformákba és eljárásmódokba, személyhez fűződő jogaik és politikába való beleszólási lehetőségeik kiterjesztését követelték.

A Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát uraló diktatúrák 1974 és 1975 között összeomlottak. Bár az események az egyes országokban különbözőképpen zajlottak, a demokrácia felé vezető úton mindhárom országnak politikai instabilitással, gazdasági válsággal és fájdalmas történelmi örökséggel kellett szembenéznie. Az országok végül csatakoztak az Európai Közösséghez.

NYOMÁS ALATT A KOMMUNIZMUS

A kommunista propaganda és az emberek mindennapi életének valósága közötti különbség az 1970-es és 80-as években egyre nyilvánvalóbbá vált. A korábbi gyors növekedést gazdasági stagnálás váltotta fel, az országok belerokkantak az adósságaikba.

Az 1980-as évek végére az élelmiszerhiány, a folyamatos megfigyelés, a cenzúra, a kommunista blokk országain kívülre történő utazás korlátozása vagy akár megtiltása okozta frusztráció és feszültség egyre nőtt, bizonyos esetekben elviselhetetlenné fokozódott ezen országok lakosai körében. E frusztrációk mind szerepet játszanak a kommunizmus 1989-es megdöntésében.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ LEGFONTOSABB ÁLLOMÁSAI II

A nyugati és a keleti blokk közötti viszony enyhülni kezdett. 1975-ben harmincöt ország – köztük az Egyesült Államok és a Szovjetunió – vett részt a Finnországban, Helsinkiben rendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten.

1979 – a demokrácia fejlődésének történelmi pillanata Európában, ekkor választják meg a tagállamok polgárai először közvetlen választások útján az Európai Parlament képviselőit. Innentől kezdve már nem a nemzeti parlamentek választják meg ezt a fontos közgyűlést. Ez az első nemzetközi szerv, melynek megválasztásánál a közvetlen, általános választójog érvényesül.

Mi az egységes piac? Egy egységes gazdasági térség létrehozása, ahol az emberek, a pénz, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása érvényesül. Az egységes európai piac a kezdetektől fogva az Európai Közösség egyik fő célkitűzése volt.

EURÓPA TÉRKÉPÉNEK ÚJRARAJZOLÁSA

Európa térképe 1989 után ismét átalakult: új országok jelentek meg, egyes régi határok pedig átrajzolódtak.

1990-ben nemzetközi felügyelet mellett megtörtént Németország békés egyesítése. Ugyanez azonban nem mondható el a volt Jugoszláviáról, ahol az etnikai, vallási és kulturális különbségek kegyetlen polgárháborúkhoz és etnikai tisztogatásokhoz vezettek.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ LEGFONTOSABB ÁLLOMÁSAI III

Akár tetszik nekik, akár nem, az európaiak életmódja egyre hasonlóbb, még akkor is, ha különböző kulturális identitásuk továbbra is szembeötlő. Nyitott határok, növekvő mobilitás, jobb kommunikáció, közös jogszabályok és egységes valuta: mindnek megvan a maga hatása. Lehetne akár „európaizálódásnak” is nevezni.

Az Európai Unió politikailag most minden eddiginél egységesebb, de belsőleg még rendkívül különböző. Mit hoz a jövő? Folytatódik-e az integráció? Vagy Európa megint darabokra hull? Túléli-e a békébe és a négy szabadságba vetett eredeti hit az idő próbáját?

KÖZÖS ÉS MEGOSZTOTT EURÓPAI EMLÉKEZET

A kommunizmus leáldozása óta eltelt 25 évben sok minden megváltozott Európában. Az egykor elzárt archívumokat és aktákat újra megnyitották, feltárva az elnyomás alatt élők tapasztalatait és emlékeit. Mindez alapvető változást hozott a történelem értelmezésében.

Az emlékezés és felejtés folyamatában vita tárgyát képezték és képezik még ma is egyes emlékművek, utcanevek, múzeumok, sőt, még iskolai tankönyvek is . Új értelmet nyer a kérdés: „Mi is a közös európai emlékezet?”