Back to top

EURÓPA: VILÁGHATALMI TÉNYEZŐ

A 19. század forradalmi időszakot jelentett Európa történetében, mely az élet minden területén jelentős átalakulást hozott. Az emberi és polgári jogok, a demokrácia és a nacionalizmus, az iparosodás és a szabad piacgazdaság mind e változásokkal és lehetőségekkel teli időszakban indultak fejlődésnek.

A század végére Európa világhatalmi pozíciójának csúcsára ért. Ám az egyre erősödő társadalmi és nemzeti feszültségek, valamint a nemzetközi versengés végül a 20. század elején konfliktus kirobbanásához vezetett.

Entrance to Europe a global power - third floor

POLITIKAI VÁLTOZÁS

A 19. század – a forradalmak kora! Az 1789-es francia forradalom példáját követve Európa népei fellázadtak az arisztokrata uralkodó osztályok ellen és harcba léptek a polgári és emberi jogok, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvalósítása érdekében.

Forradalmi követelésként felütötte fejét a nacionalizmus, amely nagyobb demokratikus részvételt ígért a polgárok bizonyos csoportjainak, és egy olyan világot képzelt el, ahol a nemzeti területeket etnikailag homogén emberek lakják. Néhány jövőbe látó európai azonban a nemzeti elköteleződésen túl a földrész egységében bizakodott.

PIACOK ÉS EMBEREK

Gőz, füst, gyárak, zaj – mindez a Nagy-Britanniában kirobbanó ipari forradalom kezdetét hirdette. Ezt követően különböző mértékben ugyan, de szerte Európában beindult a gyáripar, és a kontinens az iparosodás, a pénzügy és a kereskedelem központjává vált. Az új technológiai fejlesztések elindították az ipar fejlődését, a nehézipar fejlődésének motorja a gőzerő volt. Teljesen átalakultak a gyártási módszerek, és a több ezer munkást foglalkoztató gyárak tömegesen termelték az ipari és fogyasztási cikkeket.

TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA

A 19. század végén a sebesség, a lendület és fejlődésbe vetett hit határozta meg Európát. A vasutak, az elektromosság, a mozgókép, a fénykép és az új természettudományi és orvostudományi elméletek tanúsították Európa vezető szerepét a technológiai fejlődés ezen időszakában. Derűlátó időszak köszöntött be.

A vasutak időszakának beköszöntése megmutatta, hogy Európa technológiai téren kétségtelenül világelső. Az iparosodás egyre nagyobb méreteket öltött, és valamennyi társadalmi osztály számára lehetővé vált a távoli területekre való utazás.

IMPERIALIZMUS

A 19. században Európa vezető szerepet töltött be a világban. Terjeszkedtek a birodalmak, nőttek a gyarmati területek – mindezt pedig nagy erőkkel lendítette előre az ipari forradalom. A gyarmatok nyersanyagai és luxuscikkei gondoskodtak az egyre növekvő fogyasztói igények kielégítéséről, cserébe pedig hatalmas piacokat ígértek az európai termékek számára. A visszaéléseket és egyenlőtlenségeket a vademberek „civilizálásának” szükségességével magyarázták. A rabszolgaság fokozatos eltörlését az intolerancia és a rasszizmus új formái követték.

1914-re az európai országok uralták a világ népességének 30 %-át. Európa évszázadokon keresztül részt vett a tengerentúli felfedezésekben és kereskedelemben, azonban az ipari forradalomból fakadó előnyök lehetővé tették Európa számára, hogy szorosabb ellenőrzése alá vonjon más kontinenseket.